Pilis 2008.01.05.

Már régóta foglalkoztatott egy téli Rám-szakadékos kirándulás gondolata (már 2006-ban is, csak akkor tél hiányában ez nem volt kivitelezhetõ), ezért már jó elõre beharangoztam a tartós hideg esetére tartogatott túracélpontom. Mikulásról halasztottunk két ünnep közé, majd a január elsõ hétvégéje lett a jó idõpont. A "Pegeot-tours" 7:20-ra érkezett hozzánk. Az útvonal Szentendre - Pilisszentlászló - Dömös. Dömös: a templomtól felfelé sorompó állja útját a kíváncsi turista autójának. Sebaj, a templom mellett leparkoljuk a verdát. Barna kétszer repül rá erre a kérdésre (meglazult cserepek a templomon). Rövid pakolás után, meg miután Barna a kocsiban hagyta a fényképezõjét (még jó, hogy a sorompónál jutott az eszébe) indulunk el. Felfelé haladva a völgyben az erdészeti utat választottuk az egyszerûsége miatt. Néha felerõsödõ szél jelzi a közelgõ frontot, -4°C kíséretében. Elérve a jelzést Barna és Ági csapra ütik a termoszt és teázgatnak. Innentõl már elkel a kamásli, habár nem volt igazán nagy hó. Az alsóbb részen a patak be sem fagyott, csendesen csörgedezett. Feljebb érve a szurdokvölgybe viszont már be volt fagyva, néhol nyílásokkal a jégpáncélon, a jég alól kortyogó víz-morajlásokkal. Megállapítottuk viszont, hogy túlreagáltuk a kérdést, mivel mi a hágóvasakat, meg a túracsákányokat is hoztuk: biztos, ami biztos alapon. A jég néhol csúszott, de némi egyensúlyozással, meg a kihelyezett korlátokkal nem okozott gondot. Elérve a létrákat, az egyiknél a felsõ három fok, a másiknál az alsó három-négy fok volt lejegesedve, de a korlátba kapaszkodva ez sem okozott különösebb gondot. Felfelé kapaszkodva felkelti kíváncsiságom a kiágazó mellék-szurdok. A szurdokvölgy felsõ harmadánál megálltunk fényképezni (ki akartam próbálni a makró objektívem, de annak csak az lett az eredménye, hogy kõvé dermedtek az újaim, meg egy hirtelen feltámadt forgószél porhóval tömte meg a nyitva felejtett hátizsákom, és fotóstáskám) és teázni. Felérve a szurdok-völgy felsõ bejáratához visszafordultunk. Mivel Ági még nem próbálta a hágóvassal való közlekedést, ezért felsegítettük neki a vasakat, és irány vissza. Visszafelé már komoly turistaforgalomba ütköztünk, a létráknál némi ácsorgással. Visszafelé a mellék szurdok-völgyet is megvizslattam (Három-forrás szurdok). Ide azért én is felvettem a hágóvasat, mert volt két kisebb (jégbe fagyott) vízesés. Nem mentem végig, mert nem akartam Ágit és Barnát megvárakoztatni. Lefelé cápauszony a vízbe fagyva, vagyis ahhoz hasonló fatörzsdarab. Az erdészeti utat elérve, a jelzésen megyünk tovább lefelé. Út közben érintve az ifjúsági tábort, és a Szentfa - kápolnát (itt már szemerkélt a jeges esõ). Gyorsan visszaértünk a faluba, és felnyergelve irány Pest, a reggel már érintett útvonalon.

Flóra, Fauna: