2016.10.29. Hármashatár-hegy
Résztvevõk: Fanni, Fruzsi, Viki, Évi, Robi és én
Megtett út: ~5,1km; ~600m (+/-300m) szint
Nehézségi szint: Nem nehéz, gyerekeseknek nyugodtan ajánlom (egy szakasz volt, ahol lejtmenetben a nedves csúszós altalajon körülményesebb volt a mozgás)
Napló:
Az összefoglaló megírását most átengedtem Fanninak:
Kirándulás a Hármashatár-hegyen. Miután apa az éjszakai munkából 7-órára ért haza és egy óra alvás után felébredt, meglepõdve vette észre, hogy én és anya még alszunk.
Ééébresztõõõõ! Morog apa. Gyors tusolás után reggeli, és kicsit késve, de 9:15-re el is készülünk. Fruzsiék már a kapuban várnak minket. Hûvös és nyirkos reggel volt.
10-re már a hegyen voltunk. Felmentünk a kilátóba körülnézni. Jó idõben biztosan ellátni Dunakesziig, de most sajna a felhõk miatt nem volt tökéletes a kilátás.
Öt és fél kilométert sétáltunk az erdõben. Találtunk terméseket, melyek olyanok voltak, mint a kakaómag belseje. Út közben garantált a hegymászás (errõl Fruzsi és én gondoskodunk).
Tök jó a felemás kesztyûm. Anya csít gyûjt magába az egyik kilátópontnál. Míg apa a virágokat fényképezi, mi azt hisszük, hogy mást intéz (kicsit benéztük).
A lejtõs-buckás résznél majdnem fejre estem (legalább is úgy éreztem, amikor megbotlottam és egy nagyot dobbantottam, de szerencsére nem estem el).
Elérve a Hármashatár-hegyet szuper kilátás tárul elénk. Rövid nézelõdés után ismét felmegyünk a kilátóba. Túra után ebédeltünk a Fenyõgyöngye étteremben. Nagyon fini volt.
A desszert sem maradhatott el a Daubner cukiban. Szupi volt.
