Sauleck klettersteig 2011.06.27 - 29.

fel a házig magasságprofil megtekintése magasságprofil megtekintése Résztvevõk: Paróczai Barnabás, Sinka Tibor.

Útvonal: Dösener völgy/parkoló - Arthur v. Schmid haus - Sauleck klettersteig - Sauleck - Arthur v. Schmid haus - Dösener völgy/parkoló

Megtett út: 21,5 km, +/- 1600m szint

Képek a túráról: Fõoldal / Galéria / Képek menüpont alatt.


Sauleck klettersteig

Ez a túra is a szokásos módon indult: sok-sok halasztással. Június elejére terveztük a túrát, de a folyamatos esős időjárás miatt ez nem jött össze. Egyszerre több előrejelzési portált is nyomon követve végre kinéztük az ideálisnak tűnő három napot. Ne mondjam, hogy már mindent lefixáltunk, mire indulás előtt két nappal hirtelen rossz időt kezdtek jósolni a tervezett időpontra a szakértők. Indulás előtti napon már Ausztria helyett a Magas Tátra lett a célpont, de tovább már nem akartuk halasztani a túrát.

2011.06.27. 4:01-kor csörög Barna, hogy a beígért (4:15-4:30) szerint megérkezett, és kezdjek el cuccolni lefelé. Rövid pakolás után a földszinti panell-idilltől arrébb álltunk, hogy kitaláljuk merre is menjünk. Két célpont: Ausztria, illetve Magas Tátra. Megnézve több, éppen aktuális időjárás előrejelzést kb. 5 perc alatt döntünk, hogy irány Mallnitz. Pénztárcánkat nem kímélve Szlovénia irányába indulunk el. Csak egy rövid tankolásra állunk meg, illetve az utolsó magyar benzinkút mellett elsuhanva a fejünket vakarjuk, hogy tudunk-e matricát venni a határon (szerencsére igen). Irány tovább, jelszó: a Peugeot kívánja a 125-öt. NagyításAz osztrák matricát is közvetlen a határ előtt vesszük meg, melyet közvetlen a határ után manuálisan le is csekkolnak a szervek. Villach előtt átveszem a vezetést, hogy a Barna is tudjon enni. Cipő nélkül nyomom neki, mert bakancsban érdekes lenne, szandált meg nem hoztam. Hozzuk a tervezett szintidőt, és 12 körül landolunk a tervezett Dösener völgyi parkolóban. Ebéd, rövid pakolás, mert mindketten egynapos Kriván túrára pakoltunk a táskába. Hátizsák terén hozzuk a formánkat (habár telefonos érdeklődésünkre kapott "igen kell hálózsák" ?? miatt is) zsákom súlya 19,5 kg körül mozgott, Barnáé is hasonló. 12:40-kor indulunk el az autótól. Lassan emelkedünk felfelé. Az időjárásra nem lehet panaszunk: szikrázó napsütésben csorog a veríték a homlokunkon (nem baj, csak maradjon ilyen másnap is). 1600m-en tehenek fényképezése a Konrad hütténél. Több helyen is táblák figyelmezetnek a hímnemű példányok időnkénti reakciós viselkedésére, így próbáljuk tartani a tisztes távolságot, azért az egyik így is ránk mozdul. Sebaj, kitérő pályára állunk. A ház után kissé erőteljesebb az emelkedés, de lassan gyűrjük ezt is. Időnként azért fényképezni meg - megállunk. 2000m-es magasságban ismét egy idilli legelőre jutunk fel. Na itt egy picit a zsákokat is ledobjuk, és pihenünk egy rövidet. Az egyik fa melletti tehénlepényből kinőtt gombát fényképezünk. Rövid szusszanás után nekivágunk az utolsó emelkedőnek. Az emelkedő felső szakaszán egy látványos vízesés mellett kanyarodik a turistaút, majd a vízesés feletti részről megpillantjuk a menedékházat is. 16:40-re érünk fel az Arthur v. Schmid Haus-hoz. Szíves fogadtatásban van részünk. A tulaj hatalmas halakat mutatott a karjával (de megjegyzem amíg ott voltunk nem fogott semmit sem, pedíg rendszeresen hajtotta a halakat). Rövid társalgás közepette megtudjuk, hogy a testvére a tulaj az Osnabrücker házban. Az OeAv tagságinak köszönhetően 10 EUR/fő/éj a szállás + 3EUR a tusolás, mely tusoló a szobánkban van (tiszta Grand Hotel *****). Miután megvan a szoba, az első, hogy kérünk egy-egy korsó citromos ízesítésű szörpöt (melyet még nagyon sok követett az elkövetkező két napban), melyet a ház teraszán fogyasztunk el. Nézelődünk: hegyek, tó, Döseni sziklagleccser már, amit látni a háztól, illetve keressük a klettersteig utat. Szerencsére egy osztrák "professional worker" kolléga éppen abból az irányból érkezett, jól ki is faggattuk az útról. Este mivel nem akarok nagyon melléfogni a vacsival ezért bécsi szeletet kérek, mely annyira nyerő ötletnek bizonyult, hogy még két osztrák kolléga is ezt fogyasztott rajtam és Barnán kívül. A házban szerencsére nincs csúcsforgalom, habár vacsora közben befut egy szombathelyi fiatal pár is. Este még csillagokat akartam fényképezni, de mivel reggelre ismét korai kelést terveztünk, ezért lebeszéltem magam róla. Tusolás után szunya.

2011.06.28. 4:30 kelés. Rövid készülődés után 5 óra előtt már el is indulunk. Célunk, hogy a klettersteig kiágazásánál fogunk reggelizünk, így egy óra felmenet éhgyomorra. A klettersteigre leágazó utat tábla is jelzi, melyen már át van festve a nehézségi fok "E"-re. A "professional worker" kolléga épp itt ér utol minket, és egy rövid eszmecsere után nem kell sokáig győzködni magunkat, hogy egy-két cuccot (amire nagy valószínűséggel a klettersteigen nem lesz szükség) ne vigyünk tovább. Befejezve a reggelit keresünk is helyet a cuccnak. Felmegyünk majdnem a beszállásig, de ezen a pár méteren amit addig megteszünk azalatt kitaláljuk, hogy még mindig van a zsákban olyan cucc ami még nélkülözhető, ezért újabb helyen hátrahagyjuk azokat is (biztos ami biztos, azért rögzítem a GPS koordinátákat). NagyításA beszálláshoz egy kis hónyelv mellett megyünk fel. A hó még fagyos, így 0°C körül lehet a hőmérséklet. A beszállásnál már nem időzünk, két kép után bele is vágunk az első C/D szakaszba. Ez még nem okoz különösebb problémát, talán csak a mesterséges lépések hiányában túl sokat használjuk a kifeszített drótkötelet. Felérve a szakasz tetejére egy törmelékes lejtőt kell keresztezni (ez nem okoz különösebb gondot), és már ott is állunk az első D/E szakasz elején. Itt utolér minket két kolléga. Ők mászócipőben nyomják. Így azért egy fokkal könnyebb. Előre is engedjük őket. Hát ők sem haladtak kapkodósan, magunkról már nem is beszélek. Nagyon hiányzott egy-két mesterséges lépés. Én megyek elöl, a második D/E szakaszban van egy olyan pont, ahol a zsákom tutira vissza akar húzni, és sikerül is neki (kéz kifárad, agyi parancsoknak nem akar engedelmeskedni). Na jól nézünk ki. Kénytelen vagyok és pihentetem a kezem némi lógicsálás közepette, közben (hála a jó időnek) a csodálatos panorámában gyönyörködöm. Rövid pihenés után (habár a nagy zsák továbbra is ellenem küzd) sikerül ezen a ponton is átlendülni. Lazítósabb C és D és C rész következik. Az útleíráson D/E-nek jelölt rész előtt inkább pihenünk egy kicsit. A bevágás után tényleg technikásabb rész következett, de nem okozott különösebb problémát egyikkőnknek sem. Innen már a csúcskeresztet is lehet látni, C-s részeken érjük el a tényleges csúcsgerincet. Látványos a csipkézett, keskeny gerinc, melyen a leírás szerint van egy D/E-s és egy C/D-s rész, de ezek már nem jelentenek különösebb problémát. Természetesen a fényképező folyamatosan használatban van. Az út a Sauleck (3086m) csúcskeresztjénél végződik. Felérve videózás és fényképezés a keresztnél, illetve kicsit feljebb, mert a legmagasabb pont nem a csúcskeresztnél van. Félórás nézelődés és fényképezés után szélárnyékos helyet keresünk (a szikrázó napsütés ellenére erős északi szél fúj már a csúcsgerincen, illetve a csúcson is) és ebédelünk. NagyításMivel a klettersteigen nem kapkodtunk, meg a csúcson is sokat nézelődtünk, így nem indultunk tovább a gerincen, hanem szép lassan elindultunk vissza a házhoz. Jobban mondva lefele még szép panoráma nyílt a szomszédos völgyre, így megálltunk fényképezni a Winterleitenkopfot. Rövid fotósszünet után csúszkáltunk lefelé a már rendesen olvadó hónyelveken. Lefele menet annyira időben vagyunk magunkhoz képest, hogy kényelmesen neki tudunk ülni nézelődni is. Lejjebb érve még nem egyenesen lefelé veszzük az irányt, hanem várnak minket a hátrahagyott felszereléseink a klettersteig beszállása mellett. Gyorsan meg is találjuk, a GPS-t nem is kell elővennem. Innen már egyenesen lemegyünk a házhoz. 17:30-ra érünk le a házhoz. Fénykép a ház előtt a vendéglátónkkal, utána le is adjuk vacsoraigényünket. Én a tegnapi nap folytatásaként ismét bécsi szeletet kérek, csak a hozzávaló sült krumpli nem akar összejönni számunkra érthetetlen módon, de a végén burgonya lesz a körítés, csak helyi specialitású kivitelben. Barna beválaszt a kínálatból valamit, amire tegnap felfigyelt a szombathelyi pár fordításából. Felmegyünk a szobába pakolni és letusolni. Éppen a napi fotó-termést kezdem el nézni, amikor lentről halljuk: Tiibooor! : ) Ezek szerint kész a vacsi. Lemegyünk. Az étkező helyiségben kb.35°C van, amire még rádolgozik az egész napos Napsütés+ az éppen elkészült forró W Sniccel. Ha lett volna a fejemen túlnyomás szelep biztos kiold. Kaja végére valami kozmikus szikra hatására osztrák kollégák végre kinyitották az ablakot is, habár ez nem hoz túl sok enyhülést. Hosszú várakozás után Barna vacsorája is elkészül. Hát ez sz…vás. Sikerült beválasztania a pár évvel ezelőtti Osnabruckeres próbálkozás után ismét egy párolt káposztás - kolbászos fogást. Hát az eddig tökéletesnek mondható nap végére egy apró negatívum is becsúszott, de hát ez legyen a legnagyobb probléma, főleg, hogy a bécsi szeletem most is tuti volt. Este még csillagokat akartam fényképezni, de mivel nagyon későn kezd sötétedni, ezért ezzel az ötletemmel felhagyok, illetve elnapolom éjszakára (ha egy ilyen fárasztó nap után éjszaka óra nélkül mégis felébrednék, akkor fényképezek).

2011.06.29. 01:15 Mindenféle segédeszköz nélkül felébredek. Á, azért mégse kéne fényképezni. Adok magamnak pár percet, hátha visszaalszom. Ez nem jön be, így keresem a fényképezőt, felöltözök és irány fényképezni. Sajna állvány nincs nálam (biztos jól jött volna felfelé még pár kiló plusz az egyébként is majd 20 kg-os zsákhoz). NagyításÁllvány hiányában sziklára teszem a gépet és már mehet is. Pár 30 másodperces kép után lövök még két 9 perc körüli záridejű képet, és miután elszöszöltem így vagy egy órát folytatódhat az alvás. Reggel 6:30-kor kelünk, Barna teát főz, én eszek pár falatot. Összepakolunk és fizetés után (volt egy pár citromos szörp - strigulánk a papírunkon) 7:30 körül indulunk el lefelé. Megbeszéljük, hogy a gombánál megállunk reggelizni, de a megbeszélt pont mellett Barna úgy elvágtázott, hogy jóval lejjebb ülünk neki reggelizni (jobban mondva én már csak pár falatot ettem, inkább lepkét hajtottam egy fénykép erejéig). Lejtmenetben találkozunk azért pár turistával, akik felfelé igyekeznek, hozzuk a tervezett időt az autóig. Mielőtt még hazaindulnánk be kell menni Mallnitzba kis csokit venni + én nem mehetek haza hűtő-mágnes nélkül. Szerencsére ezt a kérdést gyorsan megoldjuk, így két autópályás kitérőpályát leszámítva folyamatosan zenél a Peugeot motorja. Slovénia előtt egy kis torlódást leszámítva jól haladunk. Átérve Magyarországra megkezdődik a tornyos-gomolyok gyülekezése, és a Balatont elérve elkezd esni, többször is ömlő esőre váltva. Így telik az utunk egész Budapestig.


Pár információ a Sauleck klettersteigről (forrás: Internet)


A "vasalt út" 2007-ben készült el. Szinte végig a csipkézett hegygerincen halad, számos izgalmas résszel, ahol igen komoly erõkifejtésre van szükségünk. Az út nehézségét az jelenti, hogy természetvédelmi okok miatt nem kerültek beépítésre mesterséges fogódzóeszközök. Az út teljes hosszában még a nagyon meredek, kitett felszökéseken is csak egy drótkötél van kifeszítve ezért leküzdésük komoly igénybevételt jelent. Izomerõ és nagyon jó állóképesség feltétlenül szükséges.
Kezdõknek nem javasolt útvonal.
A mászóút elkészítését követõen a C-D kategóriába sorolták, azonban több visszajelzés hatására az út a D-E /nagyon nehéz/ jelölést kapta.
Szükséges eszközök: klettersteig- szett, 1db expressz, sisak, klettersteig kesztyû.


Linkek a témában:

 

Információk a Sauleck kettersteig útról

A klettersteig topológiája



Pár információ sziklagleccserekrõl, és a Döseni sziklagleccserről (forrás: Internet)


A sziklagleccser felépítéseA sziklagleccserek különös formájú törmeléklejtõk. Összetételüket jég és sziklatörmelék alkotja. Magashegységben meredek, száraz völgyekben fordulnak elõ.
Jellemzõ, hogy a jeges sziklaár meredek homlokkal végzõdik, felszínén pedig sáncok és barázdákat figyelhetünk meg.

A sziklagleccser kialakulásához szükséges éghajlati tényezõk :
Az évi átlagos középhõmérsékletnek kevesebbnek kell lennie 0°C-nál.
• Elegendõ nedvesség a kifagyásos aprózódás, fagyos talajfolyás és fagyos talajkúszás fenntartásához.
• Elegendõ mennyiségû hócsapadék, amely lavinák formájában hozzájárulhat törmelékszállításhoz.
• A jégár hócsapadék -párolgás egyensúlyának felborulása a párolgás következtében, a jég-törmelék arány felborul a törmelék javára.
Sziklagleccsert aktív formában találunk a sarki területektõl (Spitzbergák, Grönland, Antarktisz) egészen a forró övezet magashegységeiig (Középsõ-Andok). Sarkvidékeken tengerszint közelében (50 méter alatt), a magashegységeben pedig 4500-5000 méteres magasságban.


A Döszeni sziklagleccser A döseni sziklagleccser még ma is aktív. Pontos geodéziai mérések 1995 óta folynak.
1954 óta számos légifelvétel készült a természeti képzõdményrõl. A mérések felületi sebesség, térfogat változások, fúrásokból származó anyagösszetétel elemzésekbõl állnak. A mérésekkel kimutathatóak a permafrost /örökké fagyott talaj/ kialakulásának és változásainak, ezáltal a Föld klímaváltozásáainak tanulmányozása folyamatos elemzése.

A döseni sziklagleccser adatai:.
A gleccser hossza : 900m
Szélessége : 200-300m
Térfogata : 14 millió köbméter melynek 50%-a jég.
A gleccser végén található gleccserhomok 40 fok meredekségû, 45 méter nagy.
A gleccser áramlási-sebessége középvonalban 20cm volt évente, ez lecsökkent 13- cm-re évre.

 

Linkek a témában:

 

Geodéziai mérések az aktív sziklagleccsereken Ausztriában

1995 -ös mérések képei



Flóra & Fauna

kép megtekintése
kép megtekintése
kép megtekintése
kép megtekintése
kép megtekintése
kép megtekintése
kép megtekintése
kép megtekintése
kép megtekintése
kép megtekintése
kép megtekintése
kép megtekintése

Vissza a fõoldalra