Ismét hosszas halasztgatások után indultunk el. Hetekkel korábban a Tátrába indultunk, de a sok csapadék miatt Vértes lett belőle.
A túrát megelőző héten sem biztatott minket jó idővel az előrejelzés, de azért mégis ideális kirándulóidőben volt részünk. 6:55-kor landoltak nálunk Barnáék. Útvonal: Óbarok - Szárliget, út közben teával áztatott zokni szárítása az autóban, meg hasonló komoly dolgok. A Jakab vendéglő melletti parkolóban hagytuk az autót.
Rövid ideig böngésztük egy kicsit a Nemzeti parkot bemutató táblát, majd elindultunk. A jelzésen indultunk el. Kb 500m után az út áttér a patak másik oldalára, ahol
kissé hányatott sorsú pajta előtt haladtunk el. Röviddel ezután keresték Barnát munkahelyi ügyben, de szerencsére nem kellett visszafordulni. (Megjegyzem, hogy régi térképen a
jelzés egy kicsit más területen haladt, de manapság ez a jelzés már végigvisz a Mári - szakadék alsó szakaszán is (régi térkép szerint északról került az út)). A Mária - szakadék - üregnél minimális kaptató, egyébként kényelmes séta.
Sosem voltunk az a rohanó kirándulók (pláne, hogy elég sokat fényképezünk), most is idősek csapata előzött meg minket 8-). Rövid időre megálltunk a Körtvélyesi erdei temetőnél, melyről kis információs táblán tudhatunk meg egy-két infót. Mint pl. 'A temetőről az 1800-as
évektől találhatók feljegyzések'. Elérve ismét az aszfaltos utat hamaros Észak-nyugati irányba megyünk tovább a jelzésen. A Mészáros - hegy alatti részen mi értük utol az idősek csapatát, miközben ők farönkökön reggeliztek.
Hamarosan azért mi is nekiültünk enni (Henit hiába kínáltuk hellyel) + a húsvéti nyulam ráfázott a kirándulásra (reggeli utáni desszert lett belőle). Vitányvár előtt Barna és Ádám rövid futóversenyt rendeznek, szerintem maguk sem tudják miért.
Elérve az 1300-as évek tájékán épült vár megmaradt falait: rövid fényképezés, után a vár észak-nyugati oldalán mentünk le a jelzésre.
(erős lejtő, kissé morzsalékos felülettel). Leérve a vár alá déli irányba indultunk. Nem sokkal a vár után elérjük a Rockenbauer Pál emlékfát. Emlegetjük Sönét és a Kék túrás ötletét. Csak azt nem tudom, hogy a fát megkérdezték-e, hogy ''szeretne ilyen tetkót?'' A vártól kb. 800m-re a jelzésen megyünk Szarvas-kút felé. Vörös-lyuknál faszállító IFA a (régi térképen csak Piros jelzés)
jelzésen. Mocsár rétnél a vadlesre festett, megkopott turistajelzés mutatja a helyes irányt. Szép Ilonka - forrás után egy minimális kaptató, majd kellemes séta. Elérve a fenyves részt szebb időket is megélt falépcsőt fedezünk fel, melyet a csipkebogyó kissé benőtt. Senki sem vállalja be a lépcsőn való étkelést mezítelen testtel
. A turistaút a régi térképpen ellentétben jelzéssel a Körtvélyespuszta Alapítványtáborba vezet. Beérve a házak közé Ádám szenved a cipőjébe ragadt 'cucc' kitisztításával, melyet mellesleg a nadrág szárán is szétkent. Az alapítványtábortól aszfalt úton jutottunk el a Mária - szurdokig, és a változatosság kedvéért a jelzésen megkerültük a szurdok egy részét. Visszaérve a kocsihoz Ádám még buszjáratot néz, de mégis velünk jön haza.
Flóra, Fauna: