Résztvevõk: Elszánt HÉV JBÜ kis csapata + az idegenlégiós Edelmayer család.
Útvonal: Ilona-völgyi vízesés - Disznó-kõ - Gabi-halála - Tündi-forrás - síugró-sanc - Mátraháza
Megtett út: kb. 12 km (könnyen járható, kivéve a megszünt Sárga jelzésû rész)
Képek a túráról: Fõoldal / Galéria / Képek menüpont alatt.


Bodony: Késõi fekvés után, nem éppen korai kelés és egy fenséges reggeli elköltése után megpróbáltuk erõinket egyesíteni, de természetesen a jól megszervezett "humán transzportálás" nem ment zökkenõ mentesen. Utolsó indulókként mégis (mint késõbb kiderült) Mi értünk elsõkként az Ilona-völgybe, és természetesen fogalmunk sem volt, hogy a többieket merre keressük. Lassan indultunk el felfelé. Hamarosan Csabiék utol is értek minket, de nem kellet sokat várni a csapat többi tagjára sem. A késõi idõpontnak köszönhetõen elég nagy a forgalom. Rövid emelkedés után + két kis patak-átkelés után hamarosan el is érjük az Ilona-völgyi vízesést. Csinálok jó pár képet (biztos, ami biztos). 1/4 órás pihenõ után indulunk tovább, de már csak a fél csapat, mert a többiek a Palóc napok után is érdeklõdnek. Rögtön a vízesés után kisebb kapaszkodó, majd a völgyben lassan emelkedünk felfelé. A völgy felsõ szakaszán ismét kisebb kaptató, mely a jelzés eléréséig tart. A régebbi térképeken nincs jelölve (az új már jelzi), de éppen, hogy csak elindulva becsatlakozik egy jelzés is, így 100-200m után már jelzésen haladhatunk tovább (engem egy kicsit megzavart, mert nem értettem, hogy hol is járunk, miért nincs a térképen a becsatlakozó jelzés). Rövid séta után Robiék, Zolival kiegészítve komoly erõemelõi tudásukat mutatják be egy kidõlt fa alatt tornázva. Észre sem vesszük és már Disznó-kõnél landolunk. Kellemes élménnyel tölt el minket a kilátás. Kicsit lejjebb ereszkedve még a fák sem takarnak be. Pár kép elkészítése után tovább megyünk Gabi-halála felé. Én már elõre jeleztem, hogy kíváncsi vagyok a térképen veszélyes útszakasznak feltüntetett jelzésre. Az új térképen már nincs is jelölve. Odaérve az útelágazáshoz: az elsõ fa oldalán még megtalálható a veszélyes útszakasz felírat, de a turista jelzések már szürkével le vannak festve. Szerencsére nem kell a többieket sokáig gyõzködnöm, meg a visszafordulás lehetõségét is felajánlom, ha esetleg nehézzé válna az útszakasz. Hát nem egy sztráda szélességû az ösvény. Elég meredek hegyoldalon kanyarog a keskeny, sok helyen omladékos Földkéreggel takart keskeny turistaút. Néhol óvatosan kell oldalaznunk, de szép az útvonal. Sok helyen termetes sziklák tövében vezet. Egy darabig szinte szintben kell menni, majd egy erõs jobbkanyar után erõteljes ereszkedés következik. Így jutottunk le a jelzésre. Innen már csak hárman folytattuk utunkat, a többiek lefelé folytatták tovább. Kellemes enyhe emelkedés követõen elértük a Gabi-halálát, és ugyanilyen kellemesen emelkedett az út szinte végig a síugró-sáncig. A Rákóczi turistaút keresztezése után a régi térképpel ellentétben (ott -nak van jelölve) jelzés folytatódik tovább egészen a sípálya aljáig. Az út a síugró sánc alatt vezet el. Természetesen nem akartuk kihagyni az ott elhelyezett geoláda megkeresését, de ez némi akadályba ütközött. A GPS vevõvel ellátott PDA-t roppantmód zavarta a felettünk magasodó lombkorona, éppen ezért az estek többségében nem is mutatta a láda pontos helyét. Hosszas keresgélés után egy Garmin map 60csx jelentette a megoldást egy sorstárs birtokában. Hát ez is meg volt. Irány Mátraháza. Már csak a Lacival kellett pontosítani, hogy hol és mikor találkozunk, és ment minden mint a karika csapás. A nap fényét emelte, hogy este 22:00 kor megnéztük a Palóc napok végén tartott tûzijátékot, és természetesen az egerszalóki fürdõzés sem maradhatott el.