Régebben, ha túrázni indultam mindíg
hosszas töprengés elõzte meg a pakolást. Nem szerettem
volna semmit se otthon hagyni, mert fontos dolgok hiánya befolyásolhatja
a kirándulás hangulatát. Ezt megkönnyítendõ
írtam egy listát melyet megosztok az érdeklõdõkkel.
Természetesen egy egynapos kirándulásra nem viszek mindent,
de egy 10 napos túrához már azért a többségét
be kell pakolni. Pláne ha a célpont a Tátra vagy az Alpok.
(a lista hátránya, hogy ha bepakolok mindent a zsákába
- márha belefér - és megemelem a zsákot (18-20kg),
akkor jön a mit is hagyhatnék itthon kérdés
, de ezt már mindenkire rábízom
A jó túra egyik alappillére egy jó bakancs. Ez
nem azt jelenti, hogy nem lehet jót kirándulni egy drága
bakancs nélkül, de sokban hozzájárulhat a felhõtlen
kikapcsolódáshoz, pláne ha feletted viharfelhõk
gyülekeznek. Én nem igazán vagyok híve a különbözõ
túra-félcpõknek (habár biztosan ezekben is lehet
jót kirándulni). Ha meleg is (fõleg nyáron), de
számomra mindenképp biztonságosabb lépést
nyújt egy olyan lábbeli, amely stabilan tartja a bokámat
is.
Hogy milyen bakancsot érdemes beszerezni? A választék szerencsére
elég széles skálán mozog, ezért csak egy-két
infó:
Talp: puhább, hajlékony
talp: hazai tájakon tökéletesen megfelel, de egy Tátra
túrát is nyugodtan be lehet vele vállalni. Kemény,
merev talp (pl. vibram ):
ezek már inkább magashegyi túrázáshoz ajánlottak.
Itt jegyezném meg, hogy egyes bakancsokon az orr és a sarokrésznél
megtalálhatóak olyan bemélyedések, melyekre az automata
hágóvas felhelyezhetõ. Ha gleccser túrákra
pályázol, nem kell megijedni ezek hiányától,
mert kaphatóak hevederes rögzítésû hágóvasak
is.
Felsõ rész: lehet nejlon,
hasított bõr, vagy bõr. A
vízhatlanság is ilyen sorrendben emelkedik, sajna a lábbeli
súlya is. Némely bakancsokban a vízhatlanság növelésére
különbözõ vízhatlan rétegeket alkalmaznak
(pl. Gore-tex ), szerintem igen hatékonyan.
Mondhatnám úgy is, hogy lábszárvédõ. Az esetek többségében vízhatlan anyagból készül. Jó szolgálatot nyújt havas kirándulásokon, mert megakadályozza a hó bejutását a bakancsba. Ha nem is készülsz havas túrákra, mégis jó szolgálatot tehet csapadékos - nyírkos idõben magas aljnyövényzettel borított terület keresztezésekor, valamint védheted vele a nadrág szárát saras (dagonyázós) kirándulások alakalmával is. Általában a vádliig (térd alatti rész) ér fel, de láttam már rövidített fazont is (ez szerintem csak a bakancsba hulló hó ellen véd, nem túl praktikus). Heveder akadályozza meg a kamásli felcsúszást (felvét után a bakancs talpa alatt átívelve). Az oldala végig zipzáras: megkönnyítendõ a felvétalt, az új modelleken a zipzár + tépõzáras takarással is el van látva. A kamásli elülsõ - alsó részén fém akasztó (fûzõbe beakasztva) biztosítja a vízhatlan anyag rögzítését a lábfej feletti területen. A szár felsõ részén behúzható gumi biztosítja, hogy a felsõ rész ne csússzon le olyan könnyen. (Zárójelben megjegyezném, hogy egyes nadrág gyártók ajánlanak vízhatlan nadrágokat beépített kamáslival. Nekem is van ilyen, de a fentebb felsorolt rögzítõ eszközök hiányában nem marad meg tartósan a bakancson (felcsúszik), ezért szerintem nem praktikus, csak egy jó reklámfogásnak tartom)
Na nálam ez jelenti
a külsõ vízhatlan réteget. Anyagát tekintve
lehet elég sokféle. Kezdve az egyszerû nylontól a
lélegzõs (membrános) anyagokig (ugyanazt a célt
szolgálják, csak más komfortfokozattal). A
nylon kivitel talán olcsó, könnyû, kis helyet foglal,
de egy erõsebb kapaszkodón felfelé haladva a saját
izzadságodban hamarabb átnedvesedik minden ruhád, mintha
nem vettél volna fel semmit az esõ ellen. Sajnos a legszuperebb
lélegzõ anyagból készített kabát sem
jelent garanciát az összes keletkezõ pára elvezetésére.
Elmodható viszont, hogy a komolyabb kabátokon már vannak
(tépõzáras, vagy cipzárazható) szellõzõ
nyílások, ahol a keletkezõ pára intenzívebben
tud eltávozni. Hosszát tekintve lehet rövidebb (derékig
érõ), és hosszú kivitel: egész térdig,
vagy combközépig ér (parka, vagy poncsó fantázianévre
hallgatnak), és esetleg még a hátizsákod is lefedheted
vele. Rövid kivitel: derék részén behúzható
gumi is található(minél jobban magadhoz állíthasd
a kabátot). A hosszú kivitel: olyan túrákon, ahol
kötélkezelés is szükséges lehet, nem ajánlott.
A kabát kapucnija: lehet: gallérba rejtett, vagy lecsatolható
(utóbbit könnyen otthonfelejtheted csomagoláskor). Egyes
darabokon rejtett hószoknya (derék rész meghosszabbítása)
is található, ez egyes téli sportok esetén tehet
jó szolgálatot, illetve megerõsített könyök
és vállrész is dukálhat a több maniért.
Fõ feladata a hõszigetelés, és a testmeleg megtartása. Két különbözõ fajtáról is beszélhetünk: hagyományos, és szélálló kivitel. Az elsõ háromféle vastagságban készül: 100-as, 200-as, 300-as. A hõ megtartása a számok emelkedésével emelkedik. Önmagában külsõ rétegnek használni nem tuti. A szelet minden akadály nélkül átengedi, és nem éppen nedvességálló. Láttam már vízhatlanítottnak kikiáltott darabokat, de én még nem teszteltem ilyet (egyébként polár ruházat impregnálására is ajánlanak különbözõ szereket (ezek hatékonyságáról nincs infóm)). A szélálló (windstopper, vagy valami hasonló bûvszóval illetett darabok) polárok mint nevük is tájékoztat: nem engedik át a szelet, de ezek úgy tudom nem épp jó hõ megtartók (még ezeket sem teszteltem).
Nálam ez a külsõ vízhatlan réteg nadrágból.
Anyagát tekintve hasonlók mondhatók el róla,
mint az esõkabátról. Egyes darabokon az alsó
rész féllábszárig cipzárazható
a felvételt megkönnyítendõ, de én azokat
jobban szeretem, melyeken a teljes lábszár rész cipzárazható
(hírtelen esõ esetén gyorsan fel tudod venni ,nem kell
bajlódnia bakancs levételével). Még jobb, ha
ez a hosszú cipzáras rész egy patentos, vagy tépõzáras
résszel kerül eltakarásra. A jobb nadrágok a térd,
a boka, és hátsód környékén erõsített
anyagból készülnek a strapabírást növelendõ.
Készülnek magasított derékkal (nekem is ilyen
van), ez megnehezíti a hó bejutását a nadrágba
esetleges kicsúszás esetén, és a derekat is
melegen tartja. Kantár a nadrágon: elõnyös, mert
nem engedi a nadrágot lecsúszni, de lehet hátráltató
is, ha a nadrágtól sürgõsen meg kellene szabadulnod
. Mint azt már a
kamáslinál említettem létezik nadrág
kamáslival is, de ez nekem nem igazán mûködött
hatékonyan (vésztartaléknak megteszi).
Lábbeli, de
szerintem nem kifejezetten túrázásra teremtették.
Ez volt az, amit rendszeresen otthon hagytam, ha már kezdett a zsákom
túl nehéz lenni. Azonban egyszer rá szántam
magam egy meleg nyári napon, és kipróbáltam
milyen is ebben túrázni. Hiányzik az a stabil tartás,
amit egy bakancs nyújthat. Nyitott, ezért szinte szívja
magába a kis kavicsokat, faleveleket, kisebb gajjdarabokat, viszont
ami a talpad alá került, az kifele nem igazán akar menni.
Mindezektõl eltekintve van még egy komoly negatívuma
(lehet, hogy ez csak az én szandálomal jelentkezik): ha oldal
irányú terhelés jelentkezik, a láb elcsúszik
benne.
Pozitívuma, hogy jobban szellõzik benne a láb, mint
a bakancsban, de nagyjából ennyi. A felsõ rész
kialakítása elég széles skálán
mozog.Tépõzáras, mûanyag csatos rögzítés.
Egyes gyártók termékei között találunk
Vibram talpas kivitelt is.
Már itt az elején mindenkinek a figyelmébe ajánlom,
hogy ha bármilyen fájdalmai jelentkeznek terhelés hatására,
azt szakemberrel kell elõbb megvizsgáltatni. Ezt követhetik
saját orvoslatok.
Térd fájdalmak: szerintem nem vagyok ezzel egyedül. Erõs
terhelés hatására jelentkeznek (fõleg erõs
lejtmeneteknél). Nekem - ha megoldást nem is -, de némi
enyhítést jelent a térdszorító, és
a fent említett krém használata. Térdszorító
beszerezhetõ a gyógyászati segédeszköz
boltokban. Elõször
egy zárt térdszorítóm, volt, de miután
azt Svájcban valaki megdurrantotta a szárító
helyiségbõl
,
hírtelen egy dupla-tépõzáras verziót
vettem drága pénzért (ez is teljesen jól szolgál).
A krém beszerezhetõ a gyógyszertárakban.
Egy hasznos, de (ha nincs, akkor) nélkülözhetõ
segédeszköz túrázáskor. Elsõ ránézésre
egy kicsit nagyzolásnak tûnhet a használata, de egyes
terepeken nagyon hasznos lehet. Segít talpon maradni, ha esetleg
kibillentél az egyensúlyodból, illetve ha csekély
mértékben is, de tehermentesíti az izületeket.
Szerencsére
elég széles termékpalettáról válogathat
a túrázó: elsõ, és egyben legegyszerûbb:
a turista ösvény mellet, a földön heverõ (nem
túl korhadt) ágakból választ egyet a túrázó.
Ezt követi a fa alapanyagból készült "sétapálcák",
majd jönnek a mai kor közkedvelt anyagai. Lényeg: minél
könnyebb, de minél erõsebb bot készítése.
Készülnek egy darabból, de készülhet több
darabból is (utóbbi hossza az egyéni igények
szerint könnyen állítható, és szállítás
esetén is praktikusabbak). Több darabos / teleszkópos
kivitelnél az egyes tagok rögzítése általában
csavaros megoldású (nekem a tiplis rögzítéshez
hasonló megoldás a szimpatikusabb, itt az egyes tagok egymáshoz
képest elforgatva rögzíthetõ az adott hosszúság).
Markolat: természetes (parafa) és szintetikus anyagok (szivacs,
gumírozott ...) egyaránt megtalálhatóak. A markolat
mellett jó szolgálatot tehet az állítható
rögzítõheveder, melyet a csuklóra húzva
megelõzhetõ a bot leejtése. Vannak különbözõ
rugós/teleszkópos markolatok a kényelem fokozására.
Lássuk a bot másik végét:
Hegy: általában valamilyen vídiabetétes, hogy
a különbözõ sziklákon ne kopjon el olyan gyorsan
+ egyes botok mellé adnak a hegyre húzható gumigyûrûket.
A hegy közvetlen közelébe található a hótányér:
nagyobb átmérõjû inkább lazább
porhóban, kisebb átmérõjû inkább
olvadt firnes havon elõnyösebb.
A
komfortosságot növelendõ egyes gyártok készítenek
speciális, nedvességet elvezetõ anyagokat. A különleges
szövésnek köszönhetõen a bõrfelülettel
érintkezõ ruha az izzadságot elvezeti a külsõ
rétegekbe. Felsõ készül: rövid-, és
hosszú ujjú kivitelben is. Az alsó szintén készül
rövid (boxer), illetve hosszú szárú kivitelben
is. Ez a réteg jól jöhet egy erõs kaptató
után a téli hidegben. Több gyártó termékét
is megtalálod az üzletekben, különbözõ
árakon, különbözõ vastagságban. Természetesn
ezt a réteget még követnie kell további hõszigetelõ
rétegnek, hogy ne fázz.
Felépítését tekintve háromféle
változat terjedt el igazán: csuklós, félmerev,
merev (utóbbi kettõ inkább függõleges jégen
biztosítanak nagyobb, biztosabb tartást). Én a csuklós
verziót használom (gleccser-túrákra és
havas helyek mászására talán ez a legmegfelelõbb),
a többirõl nincs igazán tapasztalatom. Ennél a
talp és a sarok rész külön egységet képez,
amit egy állítható lemez köt össze. A talp
méretre állításának lehetõsége
lehet: csavaros, vagy gyorskioldós (nekem az utóbbi van, és
még nem volt vele problémám). A hágóvasak
készülnek 12 illetve 10 fogas kivitelben. A 12 fogas a legelterjedtebb:
talp rész 6 fog, ebbõl kettõ elõre néz,
sarok rész 4 fog. Felrögzítése a bakancsra lehet
hevederes, vagy gyorscsatos, illetve a kettõ kombinációja.
Nekem a hevederes rögzítésû van. Ennél egy
hevederrel rögzíthetõ a bakancs talpára a hágóvas.
Elõnye, hogy bármelyik bakancsra felrakható, hátránya,
hogy fel- illetve leszerelése egy-két percet igénybe
vesz. A gyorscsatos verzió sokkal gyorsabb, viszont azok csak megfelelõ
talpkialakítás esetén használhatóak.