6:10-re futott be hozzánk Barna. Bepakolok, tiszteletkör a körforgalomba, és már indulunk is. Út közben gyerek a téma, meg sok más is. 8:20-ra érünk Bélapátfálvára. A tó melletti parkolóban hagyjuk az autót. A Szomjas csukában még csak most indul az élet. A jelzésen indulunk el felfelé. A felsõ parkolónál kisebb tábor, bograx alatt füstölög némi faanyag. Némaságra ítélt gyerektábor maradványai mellet vezet utunk. A táborra már szinte csak a kopjafa emlékeztet. Elérve a jelzést, letérünk az aszfaltos útról. Azaz térnénk, de a hajdani ösvényt igencsak visszavette magának a természet. Szerencsére nem kell sokáig keresgélni. Az ösvény határozott emelkedésbe kezd. Még szerencse, hogy a fák komoly árnyékot adnak, de ami a hõháztartásnak kedvez, nem kedvez a fotóknak (szinte sötét van). A Keselyû-lápa után azért már szinte csak szintben kell mennünk a Katonasírokig. Itt megállunk pár percre fotózni, maly a ezt követõen csak jelzésen indulunk tovább az Õr-kõ-rét irányába. Végén rövid jelzésen érjük el az Õr-kõ rétet. Itt szinte lepke-tenger fogad minket, mely miatt el is tolunk vagy negyed órát. Sebaj, ráérünk, nem kell sietni. Innen a jelzésen érjök el Õr-kõt. Klassz a panoráma, így nem is kérdés, hogy itt ülünk le ebédelni. Kaja, fotózás, illetve Barna új bakija miatt (megelõzés gyanánt) elõkerül a táskámból az elsõsegély csomag is. Innen visszamegyünk az Õr-kõ-rétre, és a jelzésen folytatjuk utunkat Cserepes-kõ felé. Pes-kõ-kapunál kellemes sziklás rész mellett vezet el utunk, majd egész gyorsan elérjük a Cserepes-kõi barlangot. Jártunk már itt párszor, de természetesen bekukkantunk a ''barlangszállásra'' is, és máris jönnek a régi emlékek. Újdonság, hogy lábas, só, egy-két evõeszköz és egy fûrész is van, ha valaki kedvet kapna egy kis bevállalós fõzõcskéhez. Ajtóban pecsét, melyet aktivizálok egy nyomat erejéig. Természetesen, ha már itt vagyunk, megyünk még kicsit kelet felé, hogy gyönyörködjünk a ''Szép kilátás!''-ban. Fotózás, rövid pihi közben kitaláljuk, hogy merre is térjünk vissza a kiindulási pontra. Ennek eredményeként Cserepes-kõ után letérünk a jelzésre. Kellemes séta következik szinte szintben. Kálmán-hegy mellett barlangnézõ kitérõ, de sajnos csak kivülrõl. Kálmán-réti-zsombolynál Barna nosztalgiázik kicsit. Súlyzózik egyet két 1,5-es farönkkel. Hajíts, ha bírsz... A Kopasz-rétnél áttérünk a jelzésre, majd a Küllõ-hegynél csak jelzésen folytatjuk tovább. Megkezdjük az ereszkedést. Tölgyes-orom tájékán egész vadregényes az út, néhol jól jönne egy bozótvágó. Elérve a jelzést, a Horotna-völgyben kapaszkodunk vissza a Katonasíroknál lévõ elágazásig. Innen a jelzésen indulunk el vissza. A tó partján még javában tart a rendezvény, melyet gyerekhad sikolya színesít. Fõ attrakció legalább is a gyerekek számára a ''ki tudja hamarabb elkapni a hatalmas szappanbuborékokat''. Búcsúzóul Barna pózol még egyet a Szomjas csukánál, pár kép a tónál. Pakolás + Barna beüti a koordinátákat és irány haza.