Bükk 2006.12.10.

Résztvevõk: Györfy Ágnes Xénia, Paróczai Barnabás, Sinka Tibor, Schröder Zoltán, Felföldi Ádám.

Útvonal: Hereg-rét - Laci-lápa - Toldi-bükk-alja - Õserdõ - Cserepes-kõ - Tar-kõ - Három-kõ - Török út - Hereg-rét

Megtett út: kb. 15,7 km

Képek a túráról: Fõoldal / Galéria / Képek menüpont alatt.


Ismét kiszúrtuk, hogy mikor fordulhat ez a késõ õszinek mondható téli idõjárás kedvezõtlenebbre. A vasárnap adott volt Söne iskolája miatt. Csütörtökön még úgy volt, hogy mégsem megyünk, de meggondoltuk, még ha az elõrejelzés esõt is mondott. Mivel a Bükköt vettük célba, ezért leutaztam Nagykõrösre, hogy Barnáéknak ne kelljen még értem is feljönni Pestre. Indulás tõlünk 5:10. Az aszfalt vizes, az éjjel esett. Sebaj, az ötfõsre gyarapodott létszámunk tettre készen indult a Hereg-réti parkolót célba véve. Indulás után Söne birtokba vette PDA-m, és végig azt bütykölte (egyszer le is fagyasztva azt). 8:00-ra érünk a Hereg-réti parkolóba, tuti köd, nem látunk semmit. Sebaj. kép az útrólReggelizünk, és elindulunk felfelé a K + jelzésen. Barna kölcsönbe kapott magasságmérõjét azért kalibrálta indulás elõtt. Az út kellemes, szinte nem is emelkedik. Út közben meg-megálltunk fényképezni (Barnabás próbálja kihasználni Ági fényképezõjének 4cm-re skandált makró üzemmódját, kevésbé sikeresen). A Malom-hegy alatti turista útkeresztezéstõl viszont erõsebben emelkedni kezd, egészen a Tar-kõ-aljáig. Az idõjárás kedvezni látszott, mert kitisztult az idõ, de sajnos nem volt túlságosan tartós. A Toldi-bükk-aljánál ismét emelkedünk felfelé a Zöld jelzésen. A Tar-kõi elágazásánál Barna áll be csoportkép készítéséhez, de fotós képessége helyett a vakut villogtatta. Ellõttünk pár idióta képet (egy, ha normálisra sikerült). Innen hipp-hopp, és már az Õserdõnél is voltunk. Sajna ismét teljes párába borult minden, és ez az állapot innen már állandósulni is látszott a nap további részére. Az Õserdõ után a Kék jelzésen mentünk tovább Cserepes-kõ irányába. Ádám megkukult, ezzel is jelezvén, hogy valami problémája akadt. A lábára panaszkodott.Kilátás Tar-kõrõl Elérve a térképen szép kilátásnak jelzett részt (most kb. 40m a látótávolság) Ádám bakancsát levévé lábát fájlalja (talán le kellene cserélni az egyébként is kicsi bakancsot). Barna felajánlja sürgõsségi ellátásként: egy nagyobb szikladarabbal csapjunk rá, az biztos helyre tenné. Nem tudom miért, de Ádám nem repesett az ötlettõl. Mivel kilátás = zéró, ezért tovább mentünk a Cserepes-kõi barlanghoz. A barlangszállás nem éppen elsõ osztályú szálloda: két fa priccs + egy fatüzelésû kályha, de van ajtaja. Neki ültünk kajálni, már aki ült. Barna érdekes pózban táplálkozott ("k..la gyár"). Ági majd hanyatt esett kaja közben ezen a felvetésen. Ja és akinek volt mit: egyesek két fõre két szelet kenyeret csomagoltak egész napra némi sült csirkecombbal. Sebaj, lényeg, hogy egy teljes csomag nedves kéztörlõnk van, és a kocsiba hagytunk betárazva vagy 40db palacsintát, Barna konyhatudományának remekmûveit. Kaja után némi magasságmérés, irány vissza az Õserdõ irányába. A szép kilátáshoz érve egy pillanatra ízelítõt kaptunk a kilátásból erõs párába burkolva, de mire elõkaptam fényképezõmet a Bükk eme látvány-színpadán a függönyt leeresztették, és ismét minden teljes párába borult. Az Õserdõ után a Kék jelzésen Tar-kõnek vettük az irányt. Nem várt gyorsasággal értünk fel. Lassan ránksötétedikSajna itt is éppen, hogy csak egy percet gyönyörködhettünk a kilátásban, utána csak a pára maradt. Nem is idõztünk sokat. Innen Három-kõnek vettük az irányt. Három-kõnél már csak 60m-es látótávolság fogad minket, így nem marad más hátra, mint elõre egy-két közös kép után, melyet a Csúcsot jelképezõ oszlopnál készítettünk el. Innen komótosan haladunk tovább a Zöld háromszög jelzésen. Lassan kezd szürkülni. Áttérve a Zöld jelzésre megcélozzuk a parkolót. A Kõkapu magasságában kezdett sötétedni, majd a Zöld kör jelzésen teljesen ránk is sötétedett. Sebaj van lámpánk. A kocsihoz visszaérve elõkerül a csomagtartóból a nagy tál palacsinta, melyet barack-, és szilvalekvárral ízesítve fogyasztunk el.

Vissza a fõoldalra