2025.02.19. Szitnya

Télii túra a Selmeci-hegységben Bacsófalvi-bányató - Szitnya - Sztitnya vára - Tatár-árok - Bacsófalvi-bányató útvonalon

Megtett út: ~12km; ~ +/-350m szint

Nehézségi szint: nem nehéz

Napló:

Az enyhe télben nem akart megjönni a várva várt havazás, így kinéztem egy közeli (lehet, hogy pontosabb a meghatározás, hogy nem túl távoli) célpontot, amit egy nap alatt kényelmesen meg lehet járni. A célpont megvolt, az indulást kellett párszor halasztani, mert Ádám is szeretett volna becsatlakozni. A jó elõre kinézett idõpontra vonatkozó idõjárás elõrejelzés folyamatosan változott, végül, ahogy közeledd már látszott, hogy tiszta idõ lesz, de várhatóan az év egyik leghidegebb napja lesz. A hidegre és a túra rövidségére tekintettel, Barnáék 7:00-ra futnak be hozzánk. Bepakolok és indulunk is. Ádám szokatlanul csendes, igaz Barna folyamatosan adja az elmúlt hónapok infóit. 9:00 körül érünk a Bacsófalvi-bányató melletti parkolóhoz. Rövid öltözés után indulunk el. A nagy hidegnek köszönhetõen a tó jege jó vastagra hízott, így a jégen megyünk át a felelé vezetõ út kiinduló pontjáig. A jelzésen indulunk el felfelé. Az út folyamatosan emelkedik. Szerencsére jól járható, nincs olvadék lefagyva. Felérve a Tatár-rétre kényelmes, szinte szintben vezetõ szakasz következik. A rét felsõ pontján becsatlakozunk a jelzésbe, és felfelé vesszük az irányt. Az út kényelmi faktorát emeli, hogy jól kiépített vaslépcsõk vezetnek felfelé. Felérve már csak pár lépés a sziklakilátó pontig. Nézelõdünk, fotózunk + elõkerülnek a termoszok is. Némi nézelõdés után átsétálunk a legmagasabb pontnál felépített kilátó épülethez. Sajnos nem volt nyitva, de miért is lenne, nincs nagy forgalom, egész nap nem találkoztunk túrázókkal. Bekukucskálok az ablakon, gyönyörû, patinás öntöttvas csigalépcsõ vezet fel az emeletre, illetve egy kõfaragványt (feltételezem a faépület elõtti kõépület homlokzatának egyik darabja) tudok kivenni. Rövid szusszanásra és a csúcscsokira leülünk az épület elõtti padon kihasználva a szélárnyékot és a kellemesen melengetõ Nap sugarait. Innentõl kellemes séta következik lefelé. Az elsõ szakaszon aszfaltozott úton, lejjebb sétaösvényen. A kellemes sétában megered Ádám nyelve is, olyan mértékben, hogy a rövid videózások idejére sem tudja némítani. A Szitnyai-vár alatti erõs útkanyarulat alatt ülünk le ebédelni. Még egy kanyarulattal lejjebb érjük el a jelzést. Elhagyva az aszfaltozott utat tovább folytatódik a kellemesen ereszkedõ séta. A hegybe vájt vízáteresz völgy felöli oldalánál érdekes információkkal gazdagodunk az út mellet végig húzódó vízlevezetõ árokról, illetve lejjebb hasonló tábláról tudhatunk meg részleteket egy andezit gátról. Innen már egész gyorsan elérjük az üdülõtelepet. Visszaútra is a befagyott tavat vesszük igénybe. 15:20-ra érünk vissza az autóhoz. Irány haza.

Teszt:

Már régen volt teszt a naplóban, így most egy rövid tapasztalat megosztás egy túra kiegészítõ kapcsán:
Télen problémát jelent az egész napos folyadékmennyiség magadnál tartása (a még kényelmesen fogyasztható hõmérsékleten). Természetesen ott a termosz (nekem 1l-es), de ez a folyadékmennyiség egy hosszabb téli túránál már esetleg kevés lehet, két termoszt cipelni meg cipelje a … ki akarja + a termoszt a zsákban tartod, és egy pár korty folyadékért nem mindig van kedved levenni a zsákot és elõszedni azt. Nyáron erre jó a hátizsák oldalzsebébe tett kis palack, de az télen vagy húha hideg lesz, vagy egyszerûen belefagy a víz. Na erre gondolva tettem egy próbát az egyik sportáruházban kapható Puha kulaccsal Puha kulacs, terepfutáshoz, 500 ml, kék Az elmélet az volt, hogy a héjkabát alatt a zsebemben tartva a testhõ fogyasztható hõmérsékleten tartja-e a vizet? Na most jött el az ideje, hogy ki is próbáljam. Nem tankoltam fullra a kulacsot, hogy a zsebemet ne nyomja annyira. Sajnos már a helyszínen jutott eszembe, hogy hozhattam volna egy jó kis hõmérõt (ugyan ez nem váltó és nem fûtés, de talán objektívebben lehetne prezentálni az eredményt > talán legközelebb jobban rákészülök), így csak a szubjektív tapasztalatom marad. A környezeti hõmérséklet szerintem bõven mínuszban volt, igaz a Napon azért tudott kellemes is lenni, de sehol nem olvadt. A tankolt víz szoba hõmérsékletû volt, nem volt melegítve. kb. 1 óra túrázás után ittam belõle elsõnek, akkor nem éreztem, hogy hûlt volna. 3,5 óra után azért már lehetett érezni, hogy hûlt a víz hõmérséklete, de még minden gond nélkül fogyasztható volt a víz. A túra végére tovább hûlt a víz, de még fogyasztható volt, nem volt kényelmetlen a számban kicsit enyhíteni a hõmérsékletén. (korábban ezt a problémát én a termoszba után tankolt hideg vízzel kezeltem, de így a nap végére már nem kellett forró teát inni)

Képek a túráról:

• Mutasd mindet
• Flóra & fauna
• Túrakép