2019.10.16-18. Pröllweg - Schareck (3123m)

Résztvevõk: Barna és én
Megtett út: ~17km; ~3400m (+/-1700m) szint
Útvonal: Sportgastein - Pröllweg - Scharck (3123m) - Sportgastein
Nehézségi szint: közepesen nehéz,/nehéz, (a gerincen némi mászókészséget és szédülésmentes-, stabil mozgást igényel. Nyáron klettersteig felszerelés, téli viszonyok között kiegészítve hágóvas-, jégcsákány és kötéllel, elengedhetetlen)

A túraútvonal valamikor 2011 tájékán vetõdött fel a Sauleck gerinctúra után élményektõl felvértezve kezdtük el nézegetni a Scharck és a hozzá tartozó Pröllweg gerinc útvonalat. Elejében csak egy lehetséges célpont volt, de tavaly már nagyon rámozdultunk a témára. Tavaly végül a hó helyzet miatt más célpontot néztünk ki, amit azért nem bántunk meg, de az idén már nagyon szerettük volna megtapasztalni ezt az utat. Természetesen a szeptemberi indulás elõtt ismét beütött a havazás, ezért halasztottunk (+ a havazás után a ház is bezárt), így egyértelmûvé vált, hogy ha nem akarunk sok cuccot felvinni a házhoz, akkor lentrõl kell megjárni az utat. Eljött az október is, vártuk a szép idõt, de csak nem akart jönni. Továbbra is csapadékkal riogatott az elõrejelzés, így csak egy volt biztos a bizonytalanság. Az október eleji indulást még tovább halasztottuk 10.16-ra. Hab volt a tortán, hogy ezt megelõzõ héten Barna benyalt valami hasmenéses finomságot, így a "tovább nem akarjuk halasztani" indulási idõpont még mindig bizonytalan volt. Végül Barna felépült, és az idõ is kedvezõnek tûnt (még, ha nem is volt egyértelmû az elõrejelzés), így hétfõ reggel nekiindulhattunk.

10.16. 4:30-ra gurul be hozzánk Barna. Bedobom a cuccom, és már indulunk is. út közben nem éppen biztató az idõjárás. Határt lépve még csak nagyon felhõs, de a késõbb intenzív esõre vált. Sebaj ez benne volt a tervben, mint ahogy a célpontunknál csapadékhoz társuló 8-10cm hó is. 12:40-re érkezünk a szálláshoz. Barnának sikerült szuper szállást kinéznie. Landhaus Schwaiger Nem akarok ódákat zengeni a szállásról és a szállásadóinkról, a bookingos értékelés önmagáért beszél. Ebédelünk, utána irány Sportgastein feltérképezni a reggeli indulási helyszínt. A Gasteiner Alpenstrasse fizetõs (így napközben), jól le is informáljuk, hogy mire készüljünk hajnalban. Felérve a parkolóba érdekes látvány fogad minket. Számomra a Terminátor filmben az atomvillanás utáni játszótéri hangulatot idézi, a placcon szanaszét otthagyott gyerekjárgányok nyomasztó magányával. Az idõ szép, lesegetjük a havat a környezõ csúcsokon, fényképezünk ezerrel. Miután megkerestük a reggeli indulási irányt, és jól kifényképeztük magunkat, irány vissza a szállásra. Részemrõl 21:00-kor off, mivel 3:00-ra terveztük ismét az ébresztõt.

10.17. 3:00-s kelés után 4:00-kor el is indulunk. Az Alpenstrasse sorompója szerencsére nyitva. Fent a parkolóban a gyermekjármûvek ugyanúgy szétszórva a parkolóban, csak most sötét van, és rajtunk kívül senki sincs. Elszórakozzuk az idõt némi fényképezéssel, így csak 5:00-kor indulunk el felfelé. Szerencsénk van, mert a Hold olyan erõsen világít, hogy lámpa nélkül is jól lehet tájékozódni. Az út eleje kellemes völgyséta a patak mellett, majd a vízesésnél megkezdjük a szintemelkedést. Adja az ívet rendesen. A 2-3°C ellenére én két pólóban megyek. Addig nincs is gond, amíg nem kell megállni, de miért is kellene megállni. Szerencsére itt még nincs hó, így a felfelé vezetõ ösvény könnyen követhetõ (hóban már érdekesebb lenne, helyismeret nélkül). Egész jól haladunk. A Niedersachsenhaus ház elérése elõtt fél órával kezd pirkadni, ne innentõl megkezdõdik a fényképezés, ami mindig erõsen befolyásolja a haladási sebességünk. A házhoz 3:10 óra alatt érünk fel a parkolóból, ez még közel megfelel a leírásokban található szintidõnek. A 900m szintemelkedés után jól esik már a reggeli. Feltérképezzük azért a ház téli szállását is, mely teljesen korrekt, 6 személyes szállás. 9:0-kor indulunk tovább a gerincen. A nyom még mindig hó mentes. út közben találkozunk egy zergecsapattal is. Beindul a fényképezés, és észre sem vesszük, de az idõ meg szalad. 2700m tájékán elérjük a hóhatárt. Nem is kell sokáig emelkedni, hogy elõvegyük a hágóvasakat, majd a Neunerkogel hirtelen magasba szökõ oldalán Barna javaslatára a kötél is elõkerül a zsákból. Innentõl a csúcsig hátralévõ szakasz elég változatos. Néhol keskeny, de könnyen járható gerinc, mászós sziklás rész néhol vasalt kiegészítéssel. Mivel az idõ telik 12:00 .. 13:00, hasam jelez, de Barna nem akar megállni, ebédelni. A csúcsig nincs már megállás, mert érezzük a tervhez képesti idõbeni csúszásunkat. A fotózásról azért nem mondunk le, fõleg a Scharek elõtti meredek sziklamasszívumon, mely talán az út kulcspontja. Mivel biztosítva van, így annyira nem is vészes. Innen már csak a képzeletbeli ostort kellett felettünk pattogtatni, és megállás nélkül a csúcsra "futottunk". 15:10 körül értünk fel a Schareck (3123m) csúcsára. Fent erõs szél, -2,-3°C-al párosítva. Fél órát töltünk el a csúcson, fentrõl már nézem a levezetõ utat, és ki is szúrók egy nyomot (mely késõbb ki is derül, hogy sízõ hagyta). Innen a gerincen tovább megyünk a felvonó felsõ végállomása felé. A felvonótól kellemes séta következik lefelé a gleccseren. Már a gleccser alsó részérõl ismét nyomokat szúrok ki a feltételezhetõ levezetõ szakaszon. El is érjük végül, és ezek már valós nyomok, csak épp egy zerge hagyta õket a hóban. Az irány jónak tûnik, így követjük is. 17:30-ra érjük el az Aperes Scharek (2962m)-es pontját. Hurrá, lenézve szinte kõhajításnyira az autó. Az öröm gyorsan az arcunkra fagy, mert a jókora hóban fogalmunk sincs, hogy hol indul lefelé az út, a Nap meg már nagyon alacsonyan jár. Kötél elõ és Barna biztosít, hogy körülnézzek az elég meredek peremen. Szerencsére hamar észreveszem a drótköteleket, melyet sok helyen nagy mennyiségû hó fed. Innen megkezdõdik az ereszkedés, hol kötéllel, hol a klettersteig felszereléssel. Rohamosan sötétedik, így a fotózás és a videózást szüneteltetjük (érezzük, hogy még tart meglepetést az út. 2600m-es szint tájékán már annyira fogytán a hó, hogy elrakjuk a hágóvasat és a kötelet, illetve elõvesszük a fejlámpákat, mert ránk sötétedik. 2300m-en végül belefutunk egy olyan havas részbe, hogy ismét köddé válik a feltételezhetõ levezetõ nyom + a gerinc meredeksége sem kutya, így unalomûzõnek ismét kötél + vasak elõ. Szerencsére hamar megtaláljuk ismét a nyomot. Na, innentõl már nem éppen izgalmas a lejövetel, mert a lámpa fényén kívül szinte nem látunk semmit. Talán csak lejjebb a párás sziklán és fûcsomókon meg csúszó bakancs teszi izgalmassá a lejövetelt. 20:55-kor gondoskodó házigazdánk csörög telefonon, majd 21:45-re érjük el az autót, gyerek bringák még most is ijesztõen szerteszét a parkolóban.

10.18. Hazaindulás elõtt felvinózás Dorfgasteinben és fentrõl gyönyörködés a környékbeli panorámában.

A szálláson folymatosan ezeket néztük a TV-n: Webcams in Gastein

Videó a túráról:

HD videó a túráról, indítás után a lejátszó jobb alsó sarkában kapcsold át teljes képernyõre: