A túra leírása:

Résztvevõk: Györfy Ágnes Xénia, Paróczai Barnabás, Felföldi Ádám, Sinka Tibor.
Útvonal: Preiner Gscheid - Karl Ludwig Hütte - Heukuppe - Reißtaler-steig.
Képek a túráról: Fõoldal / Galéria / Képek menüpont alatt.

Reggel 5:25-ös indulás helyett 5:45-kor indulunk a Farkas vendégháztól. Irány a Tesco a napi betevõ beszerzése céljából. Rövid vásárolás után irány Ausztria. A reggelit az autóban fogyasztjuk el. Barnabást Ági eteti vezetés közben. Az autót Preiner Gscheid-nél parkoljuk le. Hamarosan el is indulnánk felfelé, de a turistaút jelölések nem teljesen egyértelmû, ezért elsõre a zöld jelzésen indulunk el, de szerencsére 50m után észrevesszük. Hamarosan megleltük a piros 829 jelzésû utat felfelé. Sípálya szerû területen haladunk felfelé. Út közben beindul a fényképezés (amerre csak néztünk mindenfelé virágok pózoltak nekünk). Rendes volt Barna, mert sokszor ideadta a gépét (sajna nálam nem volt fényképezõ, mert azt a városnézõ nõi szakasz birtokolta). Az elsõ szakaszban a Karl Ludwig Hüttét céloztuk meg. A Waxriegel Hütte magasságában sajnos olyan turista út bõségbe csöppentünk, hogy ismét nem volt egyértelmû melyik piros jelzés visz a Karl Ludwig Hütte irányába. Természetesen ismét nem jó irányba indultunk (hát az is piros volt, de szerintem az tutira belevitt volna minket a térképen piros pontsorral jelölt klettersteig útba). Szerencsére ezt is idõben észrevettük, és irány vissza oda, ahol egy hölgyet láttunk lefelé jönni a kutyájával. Hát ez egy frankó vízmosásos útlevágás volt minimum 45°-os meredekséggel. Adta az ívet mindannyinknak. A hõmérséklet 8°C, 15-20km/ó-ás széllel. A hátunkon csorog az izzadság, de megállni nem igen ajánlott, mert szinte metszõ a hideg szél. A valódi piros jelzést megtalálva irány a nyereg (az általunk bejárt útvonal jó kondíciót igénylõ része idáig tart mivel elég erõteljesen kaptatós). Innen már csak pár perc a menedékház. Itt egy-két képet készítünk (Barna szöszöl egy kicsit az idõzítõvel egy közös kép reményében). Innen tovább folytatjuk utunkat a piros jelzésen a Heukuppe irányába. Itt már felfedezhetõ egy-két nagyobb hófolt. Az egyiken hegyi-kecskék rendeznek középpályás futóversenyt. A megelõzõ erõs kaptató után már fel sem tûnik, hogy azért itt is emelkedik az út egészen a csúcsig. A csúcson (továbbra is 8°C, 15km/ó szél) ebédelünk, rövid lazítás és pár fotó után elindulunk lefelé. Én egy kicsit rövidnek tartom a túrát, ezért még egy csúcs meglátogatását ajánlom a többieknek, de leszavaznak. Szerencsére azért meg tudom Õket gyõzni, hogy legalább a sárga jelzésen induljunk el lefelé. Az idõjárás gyorsan változik. Erõs köd és felhõsödés, szitáló esõvel tarkítva kontra gyors kitisztulás és erõtlen napsütés. A hõmérõm 8-18°C között ingadozik. Rövid ereszkedés után egy kis változatosság: két létra, és némi drótkötéllel kiegészített szakaszhoz érünk. Barna elõre megy, hogy felmérje a terepet az Ági érdekében. Szerencsére (remélem ebben az Ági is megerõsíthet az átélt élmények után) nem fordultunk vissza. Alapvetõen csak szédülésmentességet kíván és némi lépés biztosságot. Rövid pihenõ következett és pár falatnyi kaja egy füves kiugró részen a völgy panorámáját élvezve. A Reißtaler Hüttét elérve utunkat a zöld jelzésen folytatjuk tovább. Az esõ egyre jobban esik. Néhol a "potok" és a turistaút közös nyomon halad hatalmas erdei pajzsika (alias: páfrány) mezõkkel tarkítva. A friss hegyi levegõrõl nem is beszélve, amit leírni nem is tudok. A túraútvonalon készült további képek a képes térképen (kicsit feljebb, vagy a Fõ oldal - galéria menüponton keresztül) tekinthetõek meg. Az ott hallható háttérhang a túra alatt került rögzítésre.