2015.09.26.

4:00 kelés, teafõzés, mosdó, rövid pakolás után 5-kor indulunk. 6-ra érünk a parkolóba. Majd 6:20-kor indulunk el felfelé, még sötétben. Kis idõ múlva a kora reggeli derengésben feltûnik a Glödis piramis formája. Nehezen eltéveszthetõ 'sztrádán' haladunk felfelé, néha próbálkozunk a fényképezéssel, de fény hiányában felejtõs.

Innen karnyújtásnyinak tûnik a csúcs, pedig a net szerint 4óra + 1óra a menetidõ. 7:20 ra érünk a házhoz. A Lienzer Hütte nagyon szép helyen, minden igényt kielégítõ menedékház tusolási lehetõséggel és még fa játszótérrel is. Fotózás a ház körül, majd indulás tovább. Az idõ még tiszta, de völgy felõl erõs felhõsödés tapasztalható. Kicsit feljebb a völgy és a ház panorámájával reggelizünk. Rövid emelkedés után kis ereszkedés és a hóolvadásnak köszönhetõen intenzív pataktevékenységet keresztezünk. Innen megkezdõdik az intenzív emelkedés. Sajnos erõsödik a felhõsödés felettünk, hamarosan már nem látjuk a csúcscélpontunkat sem. 2500m-es magasságban már kezd havasodni az út, feljebb egyre vastagabb a hótakaró + a felhõ is bekebelez minket. Szerencsére van két bakancsnyom, mely segíti a tájékozódást. Barnáék zúgolódnak, mert erõs tempót diktálok. Sajnos 2700m-en a nyom letér a turistajelzésrõl, így marad a hó taposás, melyet bevállalok a néhol combig érõ hóban amely kiveszi az energiánkat. Szerencsére 80m szint után ismét felleljük a nyomokat, így könnyebb a haladás. 2900m-en felvesszük a felszerelést, a botokat lent hagyom. Itt szerencsére teljesen szélcsend van, hideg sincs. Szerencsére. 40m szint után érjük el a biztosított szakaszt. Ennek hatására Ádám feléled. A leírásnak megfelelõ az A-B besorolása a vasalt útnak. úszunk a felhõben, de azért bizakodunk, hogy ha felérünk, kitisztul. 14:20-ra értünk fel a Glödis 3206m csúcsára. Tágas csúcs, szélcsend 20-22 fok. Ádám félmeztelen. Ha a teljes panorámát nem is láthatjuk, de csúcson kisüt egy kicsit a Nap. Lazítás, nézelõdés, fényképezés után 15:00-kor indulunk le. Mivel kezd tisztulni az idõ, lefele is fényképezgetünk a vasalt úton. Leérve oda, ahol felvettük a beülõt, kicsit leülünk enni. Lefelé tapossuk a latyakra olvadt havat, mindenhol patakok csörgedeznek. A pék meg a katona hógolyópárbajt vív, majd Ádám vállpanaszai miatt vége szakad. Lefele nincs pihenõ, igyekszünk, hogy még sorompó zárás elõtt visszaérjünk a kempingbe. 19:10 kor értünk vissza a házhoz, de csak a termoszom tartalmát ittuk ki, és irány a parkoló. Lefele kicsit a Feláldozhatók mozifilmes a hangulat, nem vagyunk éppen frissek. 20:05-re érünk a kocsihoz már teljes sötétben. 21:10-re érünk a kempingbe. Kiadós tusolás után Barna ajándék citromos sörével csillapítom szomjamat, utána szunya.

2015.09.27. Dolomitok

Megtett út: ~9,5km; ~960m (+/-480m) szint

6:00 kelés. Teafõzés, reggeli + pakolás után indulunk el Olaszország felé. Célpontunk a Misurina feletti 7km hosszú panorámaút és az Auronzo menedékház melletti parkoló, amely 2340m -en található. A panorámaútra 24Euró a beugró. Fennt a parkolóban és a turistauton is tömegek. Bakancs fel, cuccunk a zsákban, és irány a Laverdo ház. 25perc alatt értünk át, de ez csak azért sikerült, mert a köd miatt nem láttunk semmit a környezõ hegyekbõl. Elérve a Lavaredo házat, pár kép után döntünk, hogy a Locatelli ház fele vesszük az irányt.

Felérve a ház feletti nyeregbe, karnyújtásnyira felettünk egy jó kis viaferráta út a Patterno alagút elnevezéssel. Ádámot kicsit gyõzködnünk kell, végül azért belevágunk. Az út egy alacsony alagúttal indul, utána párkányséta (sajna a köd miatt nem tudunk a környezõ panorámában gyönyörködni. Ádám rájön, hogy a fájó keze miatt problémás az út, de nem akar visszafordulni, így meg egy kicsit többet kell pesztrálni. átérve a tömb másik oldalára folytatódik a párkányséta. Ahogy letérünk innen kis bizonytalanság, melyet egy olasz túrázó még jól be is kavar, melybõl a GPS megerõsítését követõen teszünk rendet, és kapaszkodunk fel az út folytatását jelentõ nyeregbe. Barna éhes, de itt nem idõzünk, mert nagy a tömeg. A lefelé vezetõ vasalt út nehézségét a letaposott csúszós hó adja. Az út lefele kellemes, nem éppen megerõltetõ. Elérve a világháborús alagutat elindultunk alagút nézõbe, mely nem várt hosszúságú, lépcsõs szakaszokkal tarkított, azt ne is mondjam, hogy csak nálam volt fejlámpa. Végre kiérve az alagútból egy padra ülünk le ebédelni. Utána jött még pár alagút, illetve a Lavaredo völgyben kitisztult az idõ, így lehetett nézelõdni és fényképezni. 15 óra körül értünk le a Locatelli házhoz. Itt fényképezés, kis pihi után indultunk el visszafelé. Ádám kicsit maga alatt (süti utáni bûntudat), hiába gyõzködjük. A turistaúton helyi 'bennszülött' lányokat fuvaroz a nyitott platón egy teherautóval. A kaptatós részen az egyes+felezõ mellett is esik a fordulat, de csont nélkül felkaptat. Következõ Land Roverben a sofõr mellett a néni, a nyereg elõtt megállva letekert ablakon keresztül fényképezi a Tre Cime di Laverdó (Három csúcsot) ettõl azért kicsit kész voltam (de ne ítélkezzek, így is lehet túrázni). A nyeregbõl egyenesen az Auronzo ház felé vesszük az irányt. Út közben fényképezés a felszakadozó felhõzetben. 17-re értünk vissza az autóhoz. A kempingbe visszaérve kaja, tusolás. Végre Ádám sem panaszkodhat, mert olyan forró a víz, hogy hideget is keverni kell hozzá. Reggel 6:00 kelés, reggeli és pakolás után fizetünk a recepción 8-kor indulunk. Tankolás után kedvemért még Spar-ozni kell 2x, de meglesz a makadamia dió is. 11 órás autózás után érünk Budapestre. Barnát sokkolja 750km vezetése után a hétfõi budapesti csúcsforgalom. Végül is sok araszolás után 19 óra körül hazaérünk.